Úgy volt, hogy mentem a könyvtárba és ott meg ki voltak téve az asztalokra könyvek. 😲 Fffuuuhhh, baszd meg, ez aztán... meglepő, mi? 😄 😂
Aztán valahogy ezt 'kiböktem', hogy na jó'van, akkor jó lesz, elviszem elolvasni.
A könyv nem időrendi sorrendben van leírva, de én úgy fogom Nektek leírni, mert nekem így jobban tetszett volna, mert rohadt zavaró volt benne az, hogy amikor olvasom, egyszer a jelenben van. Utána meg van, hogy két évvel előrébb, aztán meg két nappal előrébb, aztán meg tíz évvel előrébb, aztán újra jelenben van, aztán meg a szereplő tinikorába megy vissza.
Így elég szarul volt leírva, de nem tudom, lehet, hogy ez direkt így volt, de komolyan mondom, a fejem belefájdult sokszor, hogy most akkor megint mi van, meg hol van a könyv időben? 😓 Volt, hogy csak két–három oldal után lehetett rájönni, hogy jjjaaa, akkor most megint máshol vagyunk az időben.
Tartalom vagy olyasmi: 😸
Magyarországi helyszíneken, többségében Budapesten játszódik a történet.
Van egy 30–40 év közötti nő, Adél a neve. A 2. kerületben lakik és a kerületen belül szinte senkivel nem beszél a szükségesen kívül, mert már nem egyszer hallotta, hogy jóformán mindenkinek az a véleménye róla, hogy egy pénzéhes hülye tyúk, aki öreg hapsit szop szép ruhákért, party–kért meg persze ezért a 2. kerületi luxusvillában lakhatásért 'cserébe'.
Hat évvel ezelőtt hozzáment egy apja korabeli [60–70 év körüli], gazdag hapsihoz, akit Igor–nak hívnak. Igor–t csak Adél visszaemlékezéseiből 'ismerjük' meg, mert a könyv azzal kezdődik, hogy a nő épp elunja az agyát a körmösnél, mert az unalmas életével meg a sok millióval nem tud mit kezdeni és ebből áll az élete, hogy körmös, fodrász, vásárlás, nah meg a Four Seansons–ben vagy a Hilton–ban a napi ebédelés, igen. Persze, igazából van otthon bejárónőjük, aki főz is rájuk, de hát tök mindegy, mert Adél inkább eljár a hotelek éttermeibe enni, hiszen úgyis csak annyit kell csinálnia, hogy szórja a pénzt jobbra–balra. Persze, ez mind a férje pénze, mert a nő ugye, nem dolgozik. 👌 😄 [Valójában Adél nem is akar dolgozni, de ha akarna, a férje Igor úgysem engedné Neki.]
Szóval a könyv azzal kezdődik, hogy Adél ez alkalommal is elunja az agyát a körmösnél és épp kilép onnét, a körmös többször is hívja, mire Adél nagy nehezen méltóztatik felvenni [mert amúgy utálja a körmös csajt], aztán kiderül, hogy azért hívja már ennyiszer, hogy részvétet kívánjon. Adél a körmöstől tudja meg telefonon, hogy meghalt a férje, Igor, egy repülőgép–balesetben.
De ennek már két éve és Adél azóta bezárkózott a 2. kerületi emeletes, családi házba. Szó szerint bezárkózott, mert senkinek nem nyit ajtót, de nem is igazán keresi senki. Gyógyszereken meg pián él.
Egyik nap egy tiszta pillanatában eszébe jut, hogy aznap, amikor Igor meghalt, egy nercbundát akart eladni, mert a szekrényében tárolt ruhák 90%–a csak egyszer volt rajta, mert ha valahova mentek, olyankor mindig újakat vett magának.
Lefényképezi a nercbundát és felteszi a Facebook–ra a profiljára és több adok–veszek, eladok témájú csoportba is, de sokáig senki nem jelentkezik érte. Nagy nehezen akad kettő ember, akikkel találkozik is a Budagyöngye–ben, de végül egyikük sem jelentkezik többé.
Éjszakánként lépteket hall a lépcsőn felfelé jönni, kihívja a rendőrséget, de azok nem találnak semmit. Több ilyen eset is van, a rendőrség egy idő után már ki sem megy hozzá, csak telefonon 'csitítgatják'.
Egy nap átmegy hozzá a szomszédja, Annamária, aki egy szexuálpszichológus amúgy és visz Adélnak valami nyugtató hatású gyógyszert. Adél ki akarja fizetni, de Annamária nem engedi, mert úgy látja, most 'ezt kell tennie', mint orvosnak.
Adél persze, piával, legtöbbször whiskey–vel veszi be ezeket a gyógyszereket, mert csak így tud elaludni éjjelenként. Sokszor eszébe jut Igor és elképzel helyzeteket, hogy mi lenne most kettőjükkel, ha a férje még élne.
Megtudjuk azt is, hogy amikor megvolt a hagyatéki tárgyalás, kiderültek Igor dolgai, amiket amúgy Adél nem is tudott a férjéről, mivel a férfi sosem mesélt Neki a pénzügyeiről meg a sok cégről, vállalkozásról amik közül sok teljesen Igor nevén volt, de olyan is, amiben csak társtulajdonos volt.
Igor haláláig Adél azt sem tudta, mit csinál a férje, mert Őt semmibe nem avatta be, csak annyi volt a dolga, hogy elköltse a milliókat, amiket rátett egy, Adél nevére nyitott bankkártyára. Igor halálával pedig a bank vitt mindent, amit csak tudott. A 2. kerületi luxusvilla szinte üres volt belülről: a bútorok, pár étkészlet, evőeszköz, poharak, a mikrosütő és Adél saját legújabb modelű iPhone–ja és a saját laptopja maradt csak meg. A garázsban pedig volt egy saját kocsija is, a bank azt sem tudta lefoglalni.
Egyik reggel Adél kitántorog a kertbe, mert jobban érzi magát azoktól a nyugtatóktól, amiket a szomszéd nő visz át Neki rendszeresen. Akkor rájön, hogy pénzre lesz szüksége majd a további életében és már nincs Igor, aki eltartsa, úgyhogy megint eszébe jut az eladásra szánt nercbunda és egy 'remek' ötlet. Nagy hahotázás egymagában ott, a kertben, igen, saját magát vállon is veregeti a remek ötletért, hogy hát ez már korábban is eszébe juthatott volna:
💡 Hamis profilra van szüksége a Facebook–on.
Gyorsan el is készíti a profilt, Szabados Imre néven. ✅ Az a terv, hogy Imre profiljára tölti fel a nercbundáról készült képet és ott próbálja eladni, úgy, mintha a bunda Imre húgáé lenne.
Innentől kezdve [a könyvben kb. 50. oldaltól kezdődően] Adél addigi unalmas, szürke élete teljesen megváltozik, mert innentől már Imreként is éli a napjait a Facebook–on és bár önmagaként, Adélként le sem szarják az ismerősei, egy rohadt like–ot sem kap senkitől soha, semmire. Egy üzenete sem jön senkitől. Az értesítésekben meg csak a rendszer–értesítéseket kapja: szülinapok, emlékeztetők, ilyesmik...
Viszont Adél, mint Szabados Imre... hát úgy már más a helyzet: Imre elég hamar népszerű lesz, hetek alatt feltölti az ötezer ismerős–keretet, a nők meg bombázzák a sokszor szégyenteljes üzenetekkel. 😄 Igen, az ingyen szex–ajánlatokkal meg vetkőzős videochat–tel... 😄 😂
Ennek a nagy népszerűségnek a hatására Adél már nem tud különbséget tenni a valóság és a saját maga által kitalált profil között, és egy este, mikor elmegy egy balettelőadásra a MüPá–ba, ott az előadás szünetében meglátja Imrét... 😱 Bizony. Személyesen, Imre a MüPá–ban, akivel rögtön már egy közös ismerős is akad, aki nem más, mint a meghalt férjének Igor–nak a volt titkárnője.
ℹ️ Aki nem bírna elolvasni egy 2️⃣2️⃣4️⃣ oldalas könyvet, annak elárulok még valamit, ami kicsit izgalmasabbá teheti. A könyv végén egy kisebb csattanó van:
➡️ Kiderül, hogy Adél férje, Igor nem is halt meg. ☺️
De amúgy ez nem olyan lényeges a történetben, mint amennyire most itt tűnik... valahol a könyv felénél már lehetett ilyesmit sejteni...